Technológiai innovációk

Iparunk régóta kitartóan javítja termékei eredményességét és hatékonyságát. Azért is erőfeszítéseket teszünk, hogy a biztonság és a környezet kérdésekben pro-aktívak maradjunk. A következőkben felsorolunk néhány jelentős állomást:

Az első ipari kezdeményezés a biztonságosabb termékekért

Az 1930-as és az 1940-es évek elején a szappan volt a felületaktív anyag a mosószerek választékában. A háború végét követő időszakban a mosószerek összetétele igen gyors fejlődésen ment át. Az ásványolaj alapú alkilátok elérhetősége vezetett a tetrapropilén- benzol szulfonátok felületaktív anyagként való alkalmazásához a szappanok helyett.  

Röviddel ezután azonban a környezetre való negatív hatása jelentkezett. Az 1950-es évek végén a folyókon nagymértékű  habképződést tapasztaltak. Kutatások bizonyították, hogy ezt a jelenséget a mosószerekben használt tetraprpilén-benzol okozta. A vegyület  nem megfelelő biológiai lebomlását tartották a  probléma alapvető okozójának.

Az ipar erre a biológiailag lebomló lineáris alki-benzol felületaktív anyagok bevezetésével reagált és 1967-ben európai szinten létrehozott egy önkéntes egyezményt, azzal a céllal, hogy elkerüljék a tertrapropilén-benzol szulfonát felületaktív anyagként való használatát. Ezzel jelentősen csökkentették a mosószerek által okozott környezetterhelést. Ez egy korai példa arra, hogy az ipar a környezeti problémákra jogi eljárások szükségessége nélkül  proaktívan  és önkéntesen reagál. 

Új gépek, új textíliák, új fejlesztések

Az 1960-as évek végén és az 1970-es évek elején az elöltöltős automata mosógépek bevezetésével a mosógép piac átalakult. Ezek a mosógépek új tulajdonságokkal rendelkező mosóporokat igényeltek, beleértve a kis mennyiségű habképződést is.  Ezen felül szintetikus anyagokat, mint a nylon és poliészter, vezettek be, amelyekhez alacsony mosási hőmérséklet vált szükségessé.

Az 1970-es évek körül újabb gond jelentkezett Európában.  Európa egyes területein a vizek eutrofizációja növekedni kezdett.  A tápanyagokban gazdag környezet elősegítette a sűrű növényzet növekedését, amelyeknek  az oxigén elvonással járó bomlása elpusztította az élőlényeket. Az ipar ismét gyorsan és hatásosan reagált, kifejlesztette a foszfátmentes mosószereket (pl. zeolit és polimer rendszer). A mosószerekhez új összetevőket is kifejlesztettek, hogy a hatékony mosás alacsony hőmérsékleten is lehetséges legyen: a proteáz enzimet a fehérje eredetű foltok eltávolítására (először 1963-ban használták mosóporban),  az amiláz enzimet keményítő lerakódások eltávolítására (1973) és az alacsonyhőmérséklet aktivátort (TAED) 1978-ban. Ez utóbbi már 60°C-on lehetővé tette a fehérítést a korábbi főzőmosással szemben.

 Ezzel egy időben az összetevők biológiai lebonthatóságának  és a Biológiai lebomlásra vonatkozó 73/404 irányelv figyelembe vételével 1975-ben az ipar kötött egy önkéntes egyezményt, amely szerint alkilfenol-etoxilátokat, gyenge biológiai lebonthatósági profiljuk miatt nem használják háztartási mosószerekben. A téma  legfrissebb fejleményeiről a Biológiai lebonthatóság részben talál információt. Biodegradability . 

A mosószerek hatékonyságának javítása

Az 1980-as és 1990-es években innovatív fejlesztéseket folytattak, amelyek célja a hatékonyság növelése volt. Ennek az eredménye  a mosásonként vegyi anyag és csomagolóanyag csökkenése volt, miközben a mosási teljesítmény ugyanolyan maradt, vagy még jobb is lett.

A környezetre való korai odafigyelés vezette az ipart oda, hogy nagy erőforrásokat és erőfeszítést fektessen a problémák megoldásába. Az A.I.S.E tagvállalatainak környezetvédelmi szakembereinek  vezető szerepe volt, partneri együttműködésben sok ország akadémiájával és a kormány szakértőivel. Különös figyelmet fordítanak a környezetre, a hatások tesztelésére, kockázat értékelésére és legújabban az életciklus elemzésre. Ezeknek az eszközöknek a használata hozzájárult a termékspecifikáció környezeti hatásainak mélyebb megértéséhez.

Ezenfelül 1992-ben a Környezet és Fejlődés Konferencián (föld csúcs) a Riói Egyezmény aláírását követően az ipar még nagyobb figyelmet fordított a fenntarthatóbb termékek fejlesztésére.

1997 és 2002 között az A.I.S.E. alkalmazta a háztartási mosószereinél a Code of Good Environmental Practice, a Helyes Környezetvédelmi Gyakorlatot, aminek eredményeként csökkent a vegyi anyag és a csomagolóanyag felhasználás és nőtt a jobb biológiai lebonthatósággal rendelkező összetevők felhasználása. Ez lehetővé tette  az európai felhasználók számára, hogy a mosás átlagos  hőmérsékletét csökkentsék, ami nagy mértékben csökkentette a szükséges elektromos energia mennyiségét is.

Az A.I.S.E és  a Cefic  az 1990-es évek elejétől a fenntartható fejlődés területén számos önkéntes kezdeményezést fejlesztett ki. Az A.I.S.E “Charta a Fenntartható Tisztításért” kezdeményezése a legfontosabb kezdeményezés Európában forgalmazott szappanok, mosó- és tisztítószerekre vonatkozóan. A legújabb Fenntarthatósági kezdeményezéssel kapcsolatos információért  kattintson ide. .


Deutsch Français Nederlands
Deutsch Français